Vajon ki nyer azon, hogy az üzletek egy meghatározott köre – zömmel azok, vagyis a 200 négyzetméternél nagyobbak, amelyek a legtöbb vásárlót vonzzák – jövő vasárnaptól már nem lehetnek nyitva a hét utolsó napján, illetve ezen a napon nem lehet dolgoztatni a kereskedelemben? Egyelőre úgy tűnik, csak a KDNP-nek nevezett formáció, akik többször próbálkoztak már ezzel a kezdeményezéssel, most sikerrel jártak, végigverték a parlamenten a törvényt minden és mindenki ellenében.

A törvényhozás tavaly december 16-án szavazta meg, hogy 2015. március 15-től a hét utolsó napján nem lehet dolgoztatni a kereskedelemben, kivételként rögzítették az adventi időszakot és az év egy szabadon választott vasárnapját.

Hogy mi indokolta? „(…) a vasárnap legyen a családoké, az emberek ne shoppingoljanak, ne járkáljanak üzletközpontokba és plázákba ezen a napon, a multik pedig ne kényszerítsék arra az alkalmazottaikat, hogy vasárnap is dolgozniuk kelljen.” 

A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon 5 és 12 óra között lehetnek nyitva, az újságosok és a virágüzletek 6-tól 12-ig, a sportlétesítményekben lévő boltok pedig e napokon a sportrendezvények ideje alatt tarthatnak nyitva. 

Ahogyan azt már megszokhattuk, ez a törvény is bevezetése előtt néhány héttel még számos módosításon ment keresztül, de végül mindet elvetették, vagyis kizárólag a világörökségi helyszíneken, kórházakban, repülőtereken és vasútállomásokon, autóbusz pályaudvarokon, benzinkutaknál, büntetés-végrehajtási intézetekben, egészségügyi intézményekben és katonai objektumokban lehetnek nyitva boltok méretüktől függetlenül, a kiemelt nyaralóhelyeken, mint a Balaton, a Velencei-tó, Tisza-tó, nem. Nyitva lehetnek viszont a piacok és működhetnek a vásárok is.

Hogy ez kinek jó a fentiekben említett tagság nélküli párt vezetőin kívül, akik most elégedetten hátradőlnek, letörlik az izzadtságot a homlokukról: sikerült! Még nem sokan jelentkeztek.

Hogy kinek nem jó, azt elmondta például Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) elnökségi tagja:

„Ez a törvényjavaslat sem a kereskedők, sem a vásárlók érdekeit nem szolgálja. Vasárnaponként kétmillió ember jár bevásárolni, ők biztosan rosszul járnak majd.”

Hozzátette, nincsenek racionális érvek az ötlet mellett, a rendelkezés mindenképpen elbocsájtásokhoz fog vezetni.

Az MBSZ szerint a vasárnapi zárva tartás miatt valószínűleg szombatonként nagy zsúfoltságra kell készülni. Több bevásárlóközpont hosszabbított nyitva tartást tervez, elsősorban csütörtökön, pénteken és szombaton. Jellemzően az esti nyitva tartást hosszabbítják meg egy órával, így Budapesten általában este 9 helyett 10 óráig várják a vásárlókat, míg vidéken az eddigi este 8 helyett 9 óráig lesznek nyitva. A vidéki plázák esetében felmerült a reggeli korábbi nyitás is.

Az MBSZ tagjainak vasárnapi működése 2015. március 15.-e után:

A kispestieket leginkább érintő bevásárlóközpontok közül az Europark zárva lesz vasárnaponként, míg a listában nem szereplő KÖKI Terminál szerkesztőségünk kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy továbbra is üzemelnek a hét minden napján.

Változik a non-stop nyitva tartó üzletek szabályzása is, mivel ott este 22 óra után csak a tulajdonos, vagy családtag dolgozhat reggel 6 óráig. Alkalmazottat nem oszthatnak be éjszakai munkavégzésre. A Manna-Roni magyar cégcsoport – a két legnagyobb non-stop nyitva tartó élelmiszerbolt-hálózatot üzemeltető vállalkozás – vezetője sajtótájékoztatón elmondta, hogy összesen 300 főt foglalkoztatnak a cégcsoportnál, előzetes számításaik szerint a nyitva tartás korlátozása miatt az alkalmazottak 25 százalékát lesznek kénytelenek elbocsátani – ez 75 embert érinthet. 

Szakmailag megalapozatlannak és baklövésnek nevezte a cég képviselője, Papp András, és mint elmondta, a kormányzati kommunikációval szemben semmiféle egyeztetés nem történt, senki sem kereste meg őket. Úgy fogalmazott, nem érti, mit akar ezzel elérni a kormány, miközben a magyar családi és kisvállalkozások támogatását hirdetik, a nyitva tartás korlátozásával várhatóan pont az ilyen vállalkozások kerülnek nehéz, sok esetben lehetetlen helyzetbe.

Szemforgató és álságos a rendelet indoklása, hiszen számos olyan munkahely és munkakör van, ahol nem lehet vasárnap nem dolgozni, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint is érthetetlen, hogy a kormány miért csak a kereskedelemben dolgozókért aggódik és ez az aggodalom nem terjed ki például a közlekedésben, az egészségügyben, a vendéglátásban, vagy éppen a médiákban dolgozókra.

Igazságtalannak tartja az intézkedést a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE), mert az aktív, többkeresős, sokat dolgozó és családos emberek választási lehetőségeit korlátozza tömegesen.

A TNS Hoffmann néhány évvel ezelőtti, országos reprezentatív felmérése szerint a lakosság 48 százaléka vásárol vasárnap. Budapesten és a megyeszékhelyeken a megkérdezettek fele, de a vidéki városokban és a falvakban élők 40%-a is látogatja az üzleteket vasárnap.

Az MLE véleménye szerint a rendelkezés ellentétes a kormány által meghirdetett munkahely teremtési programmal, ezzel együtt a nyitva hagyott kiskapuk és a diszkriminatív szabályozás a feketegazdaságot erősítené.

A teljes munkaidősök létszáma a kereskedelemben az utóbbi években 58 ezer fővel csökkent, miközben a részmunkaidősök száma 21 ezer fővel nőtt. A KSH adatai szerint több mint 40 ezer azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik korábban a kereskedelemben dolgoztak. Elhelyezkedniük nyilván nem könnyű, ez az adat is azt mutatja, ráadásul az üres álláshelyek száma az ágazatban 2014 derekán 2.375 fő volt.

Mindenki keresni fogja a kiskapukat, az előzetes hírek szerint a Spar az OMW-vel, a Tesco pedig a Shellel tervez együttműködést, mivel a benzinkutak mentesülnek a korlátozás alól. 

Forrás: mti, hvg.hu, privatbankar, piac&profit