. Ma Gabriella napja van.

Wekerle telep

 

A sokemeletes bérházak helyett a kertvárosi jellegű építési módot Fleischl Róbert  építész javasolta, mivel a lakásokra igényt tartók közt nagyon sok volt a vidéki környezetből kiszakadt ember, akik számára drasztikus változást jelentett volna, ha a kertes környezet után bérkaszárnyákban kell élniük. A kormány pályázatán nyertes építészek ennek a koncepciónak a jegyében háromféle épülettípust terveztek: családi házakat (ikerházakat, vagy sorházakat), bérházakat („csoportosított lakóházak”) és egyedülállók számára „garzonházakat”. A munkástelepen 1909-1925. év végéig összesen 1007 ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakásos földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakásos kétszintes épületeket terveztek. A kisebb utcákban földszintes beépítés szerint telepítettek házakat, míg a legszélesebb utakat emeletes épületek határolták. Mai mércével mérve is modern lakótelepet kaptak a beköltözők, és bár munkáscsaládoknak szánták, a későbbi időkben jobbára csak a kispolgárság tagjai engedhették meg maguknak, hogy ide költözzenek.

 

Evangélikus templom (Templom tér)

  

A templom és paplak számára szánt telket 1901-ben adományozta Kispest községe, ám azok felépülésére még sokáig nem került sor. Az alapkőletételre csak 1924. június 9-én kerülhetett sor, a felszentelést Raffay Sándor püspök végezte 1927-ben. A tervezett parókiás ház mindmáig nem épült fel, 1936-ban a gyülekezet egyik lelkes tagja az egyházra hagyta Nagysándor József utcai lakását, ebben található jelenleg is a parókia. A templomot a nagy evangélikus templomépítő, Sándy Gyula tervezte magyaros reneszánsz stílusban kelet-nyugati hossztengellyel. Külsején a főként felvidéki reneszánszból való díszítőmotívumok, falkiképzések hangsúlyosak. Ilyenek jelennek meg a tornyok fallezárásaként, illetve az oldalhomlokzati falak tetején. Harangtornya a templomhajó magasságához viszonyítva nagyméretű, így a templom már messziről szembetűnik. A teljes belső berendezés 1927-ből való. Szépek a színes, bibliai idézettel ellátott ablakok és a díszes csillárok. Az oltárkép a Gecsemáné kertben imára boruló Jézust ábrázolja, Farádi Veres Iza alkotása. Három harangja van, mindhármat Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1928-ban. A nagyharang 600 kg-os, alsó átmérője107 cm, felirata: ”A kispesti ág hitv. ev. egyház Thököly Imre fejedelem emlékére öntette.” A középső harang 200 kg-os,70 cmátmérőjű, Masznyi Sámuel és családja adományozta. Az 50 kg-os kisharang szép csilingelő hangon szól, 43 cm-es az átmérője. Külsején Jézus domborműve látható, alatta felirat: „Erős vár a mi Istenünk”. Negyedik, 400 kg-os harangját a II. világháborúban elvitték, hogy ágyút öntsenek belőle, lengető szerkezete mindmáig a toronyban van.

  

Nagyboldogasszony főplébánia (Templom tér)

  

A templom helyén eredetileg csak egy szerény imaház állt, mellette harangláb és a templom déli oldalán mindmáig megtekinthető kereszt. Első plébánosa Ribényi Antal volt, aki elhatározta, hogy az 1889-ben elhunyt Habsburg Rudolf trónörökös tiszteletére fogadalmi templomot épít. Az eredeti tervek szerint már az 1896-os Millenniumra elkészült volna, de az egyházközség anyagi helyzete miatt nem valósulhatott meg. A Szent Rudolf tiszteletére emelt templom alapkövét 1903. június 7-én tették le, igen gyorsan felépült, 1904. október 23-án szentelte fel Horváth József kerületi esperes. 1955-ig Szent Rudolf volt a templom védőszentje, 1955-ben pápai rendeletre Nagyboldogasszony lett a templom védőszentje. A neogót, nyerstégla burkolatú plébániatemplom tervezője Hofhauser Antal volt, az épület hossza kívül50 méter, szélessége20 méter. Főhomlokzatában kiemelkedő hangsúlyt kap a torony. A három csúcsíves harangházablak fölötti toronyóra 1990-ben készült. A bejárat mellett emléktáblát helyeztek el a 2000. augusztus 20-i ökumenikus istentisztelet emlékére, melyet a templom előtti téren tartottak a reformátusok, evangélikusok, baptisták, görög katolikusok és a "házigazda", római katolikusok.

 

 

 



Református templom (Templom tér)

A telket már évekkel korábban, 1873-ban templomépítés céljára bocsátotta a város. Az alapkövet 1896. május 25-én tették le, a csillagot 1897. augusztus 16-án helyezték el a torony csúcsán, felszentelésre került 1898. május 15-én. A gyülekezet első saját lelkipásztora 1899-ben kezdte meg a szolgálatokat Fábián Dénes személyében. Kispest legrégibb temploma, melyet Majthényi Ferenc építész-presbiter tervezett a kerület arculatának fontos meghatározója, sok nehéz időt átvészeltek kövei. Az észak-déli fekvésű, neogótikus épület egyszerűségével és arányos méreteivel nyűgözi le a látogatót. A templom előtti teret 2007-ben reprezentatív módon felújította a kispesti önkormányzat, méltó környezetet adva evvel a kerület történelmi magjának. A református templom és a katolikus templom tengelyének metszéspontjában szökőkút áll, a Kálvin-ház előtt körülkerített játszótér, a bejárattól jobbra pedig Nagy-Balogh János festőművész szobra.

 

 

 





Kós Károly szobra (Kós Károly tér, Wekerle telep)

 Kós Károly (eredetileg Kosch) Temesváron született 1883. december 16-án, meghalt Kolozsváron 1977. augusztus 25-én. Építész, író, grafikus, könyvterjesztő, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. 1912-13-ban ő tervezte a Wekerle telep több házát, a bejárati kaput és a telep központját. Életnagyságúnál nagyobb bronz szobrát Péterfy László szobrászművész készítette 1987-ben.

 

 

 








Kossuth Lajos szobra (Kossuth tér)

1901-ben Herbacsek Bertalan fakereskedő ötlete volt, hogy szobrot állítsanak Kossuth Lajosnak. Megalakult a bizottság, megkezdődött a pénz összegyűjtése, ami évekbe telt, de végül 1910-ben országos visszhangot keltve leplezték le a2,5 métermagas bronzból készült alkotást. A szobrot Hybl József fiatal helyi művész, a talapzatot Reckl Lajos kőfaragómester készítette.

 

 

 







Hősök szobra (Templom tér)

 

Az I. világháború kispesti áldozataira emlékezve állítatták 1928-ban, a talapzaton ábécé sorrendben az ő nevük olvasható. Alkotója Hybl József szobrászművész. Három ember nagyságú szobor alkotja. Középen Hungária, aki az ég felé nyújtja jobb karját, melyben kardot tart, balján egy összeroskadó, sebesült magyar katona, jobbján pedig egy síró, gyermekét a hazának felajánló anya.

 

 

 







1956-os mártíremlékmű (Ötvenhatosok tere)

 

A mészkő-bronz emlékművet Péterfy László készítette 1993-ban a Kispesti Emlékmű Alapítvány megrendelésére.

 

 

 











Puskás Ferenc szobor (Köbánya-Kispest bevásárlócentrum főbejárata)

 

Az Aranycsapat legendás labdarúgójának bronz mellszobrát Kristóf Lajos szobrászművész készítette. Puskás Ferenc 1927. április 1-én született Budapesten, és 2006. november 17-én halt meg. Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, edző, a Nemzet Sportolója.  Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎. Minden idők legnagyobb magyar focistájaként emlegetik, de a spanyol Real Madrid is őt tartja felemelkedésük egyik motorjának. A szobrot 2013. március 27-én, néhány nappal a 86. születésnapja előtt avatta fel a kerület polgármestere, országgyűlési képviselője, az özvegye és számos rajongója jelenlétében.   

Oldal tetejére