Mintegy kétmilliárd forint körülire becsülhető az az összeg, amely a fő tevékenységként utazási irodaként működő, de pénzügyi tevékenységet is folytató Kun-Mediátor Szolgáltatói Kft-nél eltűnhetett.

Ezt mondta el sajtótájékoztatóján tegnap Dobos László (Fidesz-KDNP), Karcag polgármestere. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság sikkasztás gyanúja miatt nyomozást indított.

A polgármester szerda délelőtt a helyszínen nyilatkozva szomorúnak és meglepőnek nevezte a helyzetet, ugyanis - mint mondta - az utazási iroda vezetőjéről, "a köztiszteletben álló karcagi emberről", akinek azóta nyoma veszett, senki sem feltételezte a történteket.

Az emberek, akik rábízták megtakarításaikat és most nem jutnak pénzükhöz, "érthető módon" fel vannak háborodva - tette hozzá.

A Kun-Mediátor a cégbejegyzésben utazási irodaként szerepel, de pénzügyi szolgáltatással is foglalkozott. Erre a tevékenységre vonatkozó engedélye azonban nincs az MNB-nél. A Magyar Nemzeti Bank szerdán piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan pénzügyi szolgáltatás gyanújával.

A police.hu kedd este tette közzé, hogy sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozást indított a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya, miután egy pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozás karcagi fiókjában többen nem jutottak hozzá befektetésükhöz - közölte a rendőrség kedden este.

Ilyen ügyek újabb és újabb kirobbanásáról beszélt Róna Péter az ATV Egyenes beszéd című műsorában hétfőn este, amikor azt mondta, hogy minden országban vannak pénzügyi botrányok, de nem minden évben, nem szinte folyamatosan, és soha nem tudjuk meg, hogy pontosan mi történt. Az országnak nincs meg az az intézményes berendezkedése, ami kikényszerítené a tényeket. Minden társadalomban vannak bajok, de a magyar rendszerváltás utáni társadalomnak legnagyobb baja, hogy soha semminek nem tudja meg az okát.

A közgazdász felsorolta a rendszerváltás utáni nagy hullámokat felvert botrányokat: Agrobank ügy, Konzum Bank ügy, Postabank ügy, olajszőkítés, Lupis brókerház, Globex ügy, K&H Kulcsár ügy, Széchenyi Bank ügy, devizahitelezés és most a brókercégek botrányai.

Közös jellemzőjük, hogy az összeomlásuk, bedőlésük, a sikkasztások valódi okát nem tudjuk. A Quaestor ügy kirobbanása után rögtön a kormány, vagy valaki nem arról beszélt, hogy nézzük meg mi történt, és miért történhetett meg, hanem csináljunk bróker törvényt, kártalanítási törvényt, húzzuk rá egy másik politikai erőre. Vagyis beszéljünk mindenről, csak éppen arról ne, hogy mi történt valójában. És ez így nem mehet tovább – mondta Róna Péter, és a következő napon robbant a karcagi sikkasztási ügy.

Róna Péter elmondta, hogy kiszámította: a rendszerváltás óta ezek a felsorolt botrányok éves átlagban a GDP 1,2%-át érték el, mint nemzeti kár. Ez óriási mennyiségű pénz.

Nem tanulunk a hibáinkból, a társadalom nem néz szembe a tényekkel, egyszerűen nem vesz róluk tudomást. Mi az erkölcsi elmélete annak, hogy például a Quaestor kötvényeseket kártalanítják, a részvényeseket nem? Mi az erkölcsi elmélete annak, hogy azok fizessenek, akiknek az egészhez semmi közük nincs?

A közvéleménynek van egy olyan benyomása – mondta a közgazdász -, hogy a jogállamiság egy liberális luxus.

„Szeretném mindenki figyelmét felhívni arra, ha nincs jogállamiság, előbb-utóbb oda a betéted, oda a házad, oda a lakásod, a megtakarításod, oda az életed”- mondta.

Ez a tény, amivel ideje lenne szembenézni. A jogállamiság az, hogy egy társadalomban megbízható, kiszámítható, felelős állam működjön. Ez az állam ma nem az.

Kemény szavak, talán érdemes lenne végre elgondolkozni rajtuk.

Forrás: atv.hu, hvg.hu, mti

Fotó: mti Bugány János