Egy sajtóbeszélgetésen kiderült, hogy az ún. „devizahiteleseket” megmenteni hivatott jogszabályok nem egy esetben egymásnak ellent mondanak, olyan határidők és háttéranyagok nehezítik a bankok dolgát az elszámolások elkészítésében, amire nem voltak felkészülve. A leghihetetlenebb pedig nem is jogi probléma: állítólag nehéz lepörgetni kétszer úgy egy elszámolási programot, hogy ugyanaz az eredmény jöjjön ki.

Többek között az alábbi problémákat és érdekességeket említette Ódor Dániel ügyvéd a Bánki és Társai TaylorWessing Ügyvédi Iroda sajtóbeszélgetésén az elszámolással, forintosítással és fair banki törvénnyel kapcsolatban – írja a portfolio.hu.

Határidők: a bankok az összes határidőnek nem tudnak együttesen megfelelni. Az elszámolás és a jelzáloghitelek forintosításának fordulónapja ugyanis a devizaalapú hitelek esetében február 1-je, végrehajtania mindezt a banknak április 30-áig kell, ugyanakkor nyilvántartásaiba már március 31-éig be kell vezetnie a változásokat, ezzel szemben a szerződés az április 30-áig kiküldendő tájékoztatás kézhezvétele utáni 31. napon (legkésőbb május 31-jén) módosul. A március 31-i "számviteli" határidő csak úgy értelmezhető, hogy ekkor már nem lehet devizában jelzáloghitelt nyilvántartani, ennek azonban ellentmond, hogy a tájékoztatás kézhezvétele utáni 31. napi módosul csak a szerződés, amikorra - az erre rendelkezésre álló 30 napos döntési idő után - kiderül, hogy az ügyfél kéri-e a devizában maradást.

Mikortól kell fizetni az első új törlesztőrészletet: elvileg az elszámolás kiküldésének határidejét követő hónapban kell. Mivel azonban március 31-éig már módosítják belső nyilvántartásaikat a bankok, áprilisban elvileg már az új törlesztőrészletet számítják fel. Ez megint korábbi időpont, mint a szerződés módosításának a napja, amely az elszámolás kézhezvétele utáni 31. nap, ami ellentmondást okoz.

Devizahitel előtörlesztése a köztes idő alatt: az érvényes szerződés alapján az ügyfél bármikor jogosult előtörleszteni/végtörleszteni, eközben azonban a bankokat olyan szabály köti, hogy a jelzáloghitel esetében január 1-től csak a "kedvezményes", forintosítási árfolyamon lehet törleszteni. Ez az euróhitelek esetében probléma, hiszen a piaci árfolyam 300 forint körüli, miközben a forintosítási árfolyam (ami elvileg őket védené, de ez esetben nem védi) 309 forint.

A tájékoztatóanyag tartalma: átláthatatlan mennyiségű. Sok esetben nem egyértelmű, mikor mit kell a banknak megküldenie az ügyfél számára.

Panasz és per: Nagy kérdés, panasz és per esetén a bíróságok miként ellenőrzik egy elszámolás helyességét. Bizonytalan, hogy belekötnek-e a majd a bankok saját, matematikai és informatikai alapon kialakított elszámolási rendszereibe is, azokat feltétel nélkül elfogadják-e, esetleg az MNB által "hitelesített" eljárásokat veszik-e majd alapul.

Egy érdekesség: ha valaki külföldön lakik, és bejelenti ezt a banknak értesítési címként, akkor a banknak ide kell megküldenie az elszámolási tájékoztatót. A bank nem vizsgálhatja, ez állandó lakcím-e.

Néhány szó a határidőkről:

A bankoknak április 30-ig kell a tételes elszámolást megküldeni minden ún. „devizahiteles” ügyfelének. Vannak bankok, ahol érdeklődésre azt a választ adták, hogy ők április 30-án postázzák az értesítőket, vagyis május 3-4-ig türelmesen várhatunk. Amennyiben az elszámolás nem érkezik meg, vagy az nem tartalmazza a hitel felvételének első napjától tételesen a lekönyvelt befizetéseket, azt kérni kell a banktól, erre a pénzintézetnek 5 (öt) napja van, hogy kiadja.

Ha az elszámolás megérkezett, 30 (harminc) napon belül van az ügyfélnek lehetősége arra, hogy panasszal, kifogással éljen. Ha ezt teszi, azt mindenképpen ajánlott, tértivevényes levél formájában tegye.

A banknak 60 (hatvan) nap áll rendelkezésére, hogy a beérkezett panaszt kivizsgálja és arra válaszoljon.

Ha a bank a panaszt, kifogást elutasítja, azután 30 (harminc) napon belül a Pénzügyi Békéltető Testülethez kell fordulni, ahol mind a pénzintézetet, mind az ügyfelet személyesen meghallgatják, és ott döntés születik. Amennyiben a hitelfelvevő a PBT előtti megállapodást nem fogadja el, akkor bírósághoz fordulhat.

Akiknek korábban a bank a szerződését közjegyző közreműködésével felmondta, ők is meg kell, hogy kapják az elszámolást, és a közjegyzői hitelfelmondást az eddig is idézett 2014. évi XL. törvény (elszámolási törvény) felülírja.

Jelenleg a törvény értelmében felmondási moratórium van, tehát addig, amíg a bankok nem számolnak el, nem mondhatják fel a hitelszerződéseket sem. Ha ilyen jellegű levelet kapunk a banktól, arra az Origonak nyilatkozó dr. Bihari Krisztina ügyvédnő azt tanácsolja: írjunk vissza a hitelintézetnek, hogy a felszólításukat a vonatkozó jogszabályra (2014. évi XL. törvény 45. paragrafusának 2. bekezdése) hivatkozva érvénytelennek tekintjük.

Az ügyvédnő felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyre gyakrabban hallható esetek, miszerint behajtó cégek elviszik a gépkocsihiteles autóját, az teljességgel törvénytelen. A magyar hatályos jogrendszerben olyan, hogy behajtó, mint jogintézmény nem létezik – mondja az ügyvéd.

Az emberek azonban gyakran nem tudják, hogy mi a különbség a behajtó és a végrehajtó között: azt hiszik, ha nem fizetnek, rögtön tiltják a fizetésüket, viszik a vagyonukat. A behajtó fogalmát Bihari Krisztina szerint a pénzügyi szektor találta ki: a behajtó körülbelül a megbízási szerződés és a meghatalmazás keretei közé illeszthető be.

A hitelintézet nem adhatja ki az adósa adatait, így azt sem, hogy hol lakik, mit vett a hitelből, hol dolgozik, mi a gépjármű rendszáma – ezek mind banktitoknak, ráadásul titokvédelminek minősülő adatok, mondta az ügyvédnő.

A bank általában leszerződik egy behajtócéggel – ezek többnyire követeléskezelő vállalkozások –, ahol a cég vezetője egy beosztottjának, megbízottjának továbbadja az adós adatait. Az a személy, aki ilyenkor kimegy, semmilyen kapcsolatban nem áll az adóssal, tehát neki végképp nem lehet arra jogosultsága, hogy megtudja, hogy az adós kicsoda, hogy hitelre vett kocsit, hogy mekkora a tartozása.

Ez a személyes adatokkal való súlyos visszaélés.

Ingó és ingatlan vagyont bírósági végzés birtokában kizárólag végrehajtó foglalhat le. A behajtó cég ingóság vagy személygépkocsi kiadására pert indíthat, és ha a követelésük jogos, akkor a végrehajtó lefoglalhatja a per tárgyát képező járművet. Ilyen perek azonban nincsenek – mondja az ügyvédnő –, mert ezek a cégek mind tudják, hogy érvénytelen a szerződésük és elbuknák a pert.

Forrás: portfolio.hu, origo.hu, hirhatar 19