Azoknak az adósoknak, akik most elfogadják ún. „devizahitelük” forintosítását, számítaniuk kell arra, hogy a forinthitel kamatok emelkedni fognak, ami a törlesztő részletek drasztikus növekedését fogja jelenteni.

A pénzintézetek által kipostázott elszámoló levelekben megjelölik az általuk hosszú évekig tisztességtelenül (!) felszámított összegeket, amit az adós vagy elfogad, vagy nem, ellenőrizni viszont csak oly módon tudja, ha kikéri a banktól a részletes elszámolást. Ez egyes bankoknál 5-6 oldal, másoknál 150-180 oldalnyi apróbetűs, sokoszlopos táblázat, amit nyilvánvalóan nem arra készítettek, hogy a hitelesek egyszerűen eligazodjanak rajta. Hogy ez törvénybe ütközik, az cseppet sem zavarja egyik intézményt sem.

Hogy a hatalom mégsem a keményen dolgozó kisember, a „devizahitelesek” oldalán áll, az jól érzékelhető a határidők kijelöléséből is. Az elszámoló levél kézhezvétele után az adós 30 naptári napot kapott arra, hogy esetleg panasszal éljen, ezzel szemben a bepanaszolt pénzintézetnek 60 napja van arra, hogy elgondolkozzon, elfogadja-e a panaszt, avagy nem.

Ebben a bizonyos elszámoló levélben arról is tájékoztatják az adóst, hogy az általa felvett hitel a továbbiakban mennyire nőtt meg, esetleg a futamidő mennyivel hosszabbodott és mennyi lesz a havi törlesztő részlete.

Rogán Antal frakcióvezető és más fideszes politikusok öntudatos és határozott kijelentésével szemben, miszerint minden hiteles törlesztő részlete hozzávetőlegesen 30 százalékkal csökken, nos, ez kevés esetben igaz. Azért a pénzintézet büszkén és vastag betűvel a táblázat alá írja, hogy az „Ön törlesztő részlete 172 forinttal csökkent.” Az adós köszöni.

Arról azonban keveset, vagy szinte egyáltalán nem beszélnek, és a forintosítást elfogadók megint csapdába fognak esni, hogy a törlesztők akár 30-50 százalékkal is emelkedhetnek, az átárazás pedig azonnali lesz.

Ennek oka, hogy a jelenleg történelmi mélyponton lévő hitelkamatok, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapkamata soha nem látott alacsony szinten van, ám ez nem fog így maradni, és a kamat megugrásától semmi nem védi az adósokat, a hitelük ára ugyanis háromhavonta változhat. Csak a hosszú távon fix kamatozású hitelek jelenthetnek biztonságot. 

Az MNB szabott ugyan feltételeket a kamatokra, vagyis jelenleg 4,5-5,5 százalékos kamattal terhelhető a tartozás, de abban a pillanatban, hogy változás áll be a piacon – akár külső (világgazdasági), akár belső (hazai) okokból -, és fordul a trend, a hitelesek gyakorlatilag azonnal meg fogják érezni. És az legalább olyan sokkhatású lesz, mint a svájci frank árfolyamának megemelkedése 150 forintról 250 forintra.

Akik tehát azt gondolják, hogy a forintosítással megszűntek  a kockázatok, hogy a hitel törlesztő részlete már nem fog változni, azok nagyot tévednek, ami a jövőben nagyon sokba fog kerülni.

Az árfolyamkockázat ugyan valóban megszűnt – bár meglehetősen értelmezhetetlen, hiszen a forintnak önmagához képest nincs árfolyamkockázata - , de ez egyébként sem okozott fejfájást a pénzintézeteknek, hiszen a nem létező deviza forintosításából eredő „árfolyamkockázatot” teljes egészében az adósokra terhelték, abból egy huncut garast sem vállaltak át. Ennek ismeretében biztosak lehetünk abban, hogy az elkövetkező kamatkockázat is teljes egészében az adósokat fogja terhelni, és minél alacsonybab az induláskori kamat, annál nagyobb lehet a későbbiekben a sokk.

A kamat pedig –minden ellenkező tévhit ellenére – évente négyszer változhat. A most forintosított ún. „devizahiteleket” a mélyponton lévő 1,52 százalékon álló referencia kamathoz kötötték, amivel együtt három havonta a hitel kamata is változni fog.

Hogy ez mit jelent pénzben elbeszélve?

A Deloitte elemzője két tízmillió forintos hitelre számította ki:

Egy tízmillió forintos, húszéves futamidejű hitel esetében a kezdeti törlesztő részlet 69.500 forint, amennyiben az induló BUBOR 1,7 százalék, a kamatfelár pedig 3,9 százalék. (Erről a kamatfelárról azt kell tudni, hogy a BUBOR-ra ennyit tehet rá a bank a hitel kamatának meghatározásakor. Ez is változhat, de csak három-öt évente, a hitel futamidejétől függően. Sokakat talán ez ringat abban a hitben, hogy addig nem változhat a kamat, pedig módosulhat.) Ez összesen 5,6 százalékos hitelkamat a példában.

Ha elindul a kamatemelkedés, akkor 250 bázispontos növekedésnél – amikor a BUBOR 4,2 százalékra nő – a hitelkamat ezt három hónap alatt szépen követi is, és 8,1 százalék lesz. (A háromhavi BUBOR egyébként nem is olyan régen, alig két éve állt ezen a szinten.) A törlesztő részlet pedig valamivel 84 ezer forint fölé nő. Az emelkedés 22 százalék. 

Ha pedig esetünkben az öt év letelte után a bank még a kamatfelárat is megemeli 60 bázisponttal, akkor az immár 4,2 százalékos BUBOR-ra 4,5 százalékos felár adódik, ami összesen 8,7 százalékos kamatot jelent. (Ugye emlékszünk arra, hogy ennél még jóval magasabb forinthitel kamatok is voltak, és semmi garancia nincs arra, hogy ez a jövőbe ne következzen be?) Ezzel a törlesztő 88 ezer forintra nő, ami összességében közel 26 százalékkal több, mint kezdetben.

Még nagyobb lehet az emelkedés, ha ugyanezt a tízmillió forintos hitelt hosszabb idő, harminc év alatt szeretnénk visszafizetni, akkor egy alacsonyabb, például 1,2 BUBOR és három százalékos kamatfelár mellett 4,2 százalék az induló kamat. Egy 300 bázispontos kamatemelkedés a BUBOR-t 4,2 százalékra emeli, ami akár három hónap alatt is megdobhatja a kamatunkat. Erre jöhet még öt évente a kamatfelár változtatása, ami hetven bázispontos emelés után összesen 7,9 százalékos kamatot jelent. Pedig ez a kamat még mindig nem is olyan magas! Ha a törlesztő részlet változását nézzük, akkor banki kalkulátorok alapján ez azt jelenti, hogy a kezdeti 48.900 forint 72.600 forintra nő, ami 48 százalékos emelkedés. 

A megoldást pedig senki nem tudja. Senki nem tudja, hogy a kamatbomba mikor fog robbanni, és robban-e? Ne felejtsük el, hogy annak idején a bankok mindössze arra figyelmeztettek, hogy a várható árfolyam-ingadozás miatt ne feszítsük ki a család költségvetését, és hagyjunk tíz százalék tartalékot az esetleges mozgásokra számítva. A valóság azonban minden rémálmot felülmúlt.

A kamatkockázatot csak a hosszú távon, lehetőleg végig fix kamatozású és törlesztő részletű hitellel lehet kivédeni, olyannal, aminek nem változhat a díja a pénzpiaci mozgások hatására. Ennek azonban ára van, ugyanis a fixált kamatozású hitelek kamata jóval magasabb. A hitelek ára (THM) 6-7 százalék körül alakul, ami egy tízmillió forintos hitel esetében harmincéves futamidővel banktól és kondícióktól függően a teljes futamidő alatt 64-70 ezer, míg húszévesnél 74-80 ezer forintos törlesztő részletet jelent. Ezt kell mérlegelni!

A serpenyő egyik oldalán a kezdetben alacsonyabb törlesztő részlet áll azzal a kockázattal, hogy az emelkedés bármikor akár ötven százalékos (húsz-harmincéves távon még ennél jóval nagyobb is) lehet, míg a másik oldalán egy jelenleg – de ki tudja meddig – magasabb havi részletfizetés van, ami viszont pillanatnyilag állandó és tervezhető.

Forrás: portfolio.hu/19.kerületi hírhatár