Az Európai Unió tizenkilencedik, a Baltikum Észtország és Lettország után utolsó államaként Litvánia január elsejétől az euró zóna tagja.

Litvánia júliusban kapott zöld jelzést valamennyi európai intézménytől, hogy bevezethesse a közös fizetőeszközt, miután teljesítette a maastrichti feltételeket az államadósság, a költségvetési hiány, az alacsony infláció, a hosszú lejáratú kamatok és az árfolyam tekintetében.

Az 1992. évben létrejött maastrichti megállapodás szerint idővel valamennyi Európai Uniós tagállam az euró zóna tagja kell legyen, kivéve Nagy-Britanniát és Dániát, mely országok mentességét a tárgyaláson elfogadták.

Egyes államok, mint Lengyelország és Svédország szándékosan hátráltatják a feltételek teljesülését a nemzeti valutájuk fenntartása érdekében, ami a válság idején akár előny is lehet, mert az ország leértékelheti saját valutáját, ha gazdasági érdekei azt kívánják. Az euróval ezt nem lehet megtenni.

A litván kormány azonban úgy ítéli meg, hogy annak ellenére, hogy az euróval a gazdaságpolitikában csökkennek a mozgáslehetőségek, mégis jobb, ha belül vannak az euró zónában.

Litvánia kihasználja minden lehetőségét, hogy elmélyítse intézményi kapcsolatait az Európai Unióval és hogy Oroszországot elrettentse attól, hogy megpróbálja befolyását ismételten visszaszerezni, ráerőszakolni a régióra.

Mivel Észtországban és Lettországban már az euró a hivatalos fizetőeszköz, ez lehetőséget ad a gazdasági kapcsolatok elmélyülésére, valamint az euró bevezetése ösztönzi a külföldi befektetéseket is.

„Boldog vagyok, hogy országunk az euró zóna tagja lett, nemcsak azért, mert ez gazdasági stabilitást garantál, hanem azért is, mert potencionális lehetőség a gazdaság további, hosszú távú fejlődésére. Az euró új munkahelyeket teremt, növeli az egyének jövedelmét és erősíti a konkurenciát az országban. Ez egy szükséges lépés nemzetünk biztonsága érdekében tekintettel a határunk közvetlen közelében kialakult geopolitikai helyzetre” - nyilatkozta Algirdas Butkevičius miniszterelnök, aki korábban kijelentette, hogy lemond pozíciójáról, ha országa nem képes teljesíteni a maastrichti feltételeket és 2015. január 1-jétől nem lesz az euró zóna tagja.

 

„Litvánia keményen dolgozott, nagy erőfeszítéseket tett és sikeresen teljesített a vizsgán”- mondta. 

A litván gazdaság 2013-ban 3,4%-kal nőtt, és hasonló eredményt várnak 2014-re is. A költségvetési hiány 2013-ban 3% volt, 2014 végére 2,5%. Az államadósságuk a GDP 40%-a.

Mind a gazdaságnak, mind az állampolgároknak fel kell készülniük az euróra való átállásra. Sokan félnek az áremelkedésektől. Habár készültek tájékoztató anyagok, ahol bemutatják, hogy az áremelkedés kicsi és korlátozott lesz, és igyekeznek bemutatni, hogy a fokozott versenyhelyzetnek, az alacsonyabb tranzakciós költségeknek hosszútávon pozitív hatásuk van, a lakosság 80%-a továbbra is ellenzi az euró bevezetését.  

                                     Búcsú a litastól (fotó: EPA)

A Litván Központi Bank nemrégen kiadott egy különleges ezüstérmét, amellyel az eddigi fizetőeszköztől, a litastól búcsúznak. A litas volt a nemzeti valuta 1922-től a második világháború végéig, amikor felváltotta az orosz rubel, majd 1993-ban ismét visszatért, hogy most az euró váltsa fel.  

Az átváltási árfolyamot még nyáron meghatározták: 1 euró = 3,45 litas. A litasszal 2015. január 16-ától már nem lehet fizetni, de a meglévő érméket, bankjegyeket határozatlan ideig visszaváltják. (1 litas mostani árfolyamon 91 forintot ér.) 

Forrás: hina

Fotó: epa