Tegnap este a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kispesti tagkönyvtára és a kerület Horvát Kisebbségi Önkormányzata egy könyvbemutatóra invitálta az érdeklődőket.

A középpontban ezúttal egy érdekes kiadvány, egy, a horvát hagyományokat is feltáró Ünnepi Kalendárium első kötete állt, Frankovics György, néprajzkutató, szerkesztő, író alkotása.

A program elején az először két nyelven folyó előadásban a Tanár Úr ebből a kötetből is szemezgetve általánosan megállapította, hogy a két szomszédos nemzet, a magyar és a horvát, hagyományai gazdag motívumokban, melyek sokszor „ki is egészítik egymást, így adva egy szép színes képet a két népről.

Ebből adott ízelítőt is. 

- A Drávaközi horvátoknál, még a mai napig is élő népszokás közé tartoznak a rituális mosakodások. Minden évben elsőként, január 6-án, vízkereszt, vagy ott is ismertebb Három királyok napján, kimentek a ház elé a környéken lakók, ráálltak a fejszére, aztán a pénzzel és almával teli fateknőbe megmosakodtak. Még hozzá úgy, hogy utána nem szabadot megtörölközni. Így lettek abban az évben gazdagok a pénz által, az almáktól pedig olyan pirosak és egészségesek, mint a teknőben lévő gyümölcsök - mesélte a néprajzkutató.

Számos más néprajzi érdekesség is bekerült a kötetbe, így például a szerző kitér a szentekre is. – A horvátoknál máshogy írják le a különböző szenteket, mint ahogy, mondjuk, a Bibliából ismerhetjük őket. Például Szent Miklós sem volt mindig ajándékozó kedvében. A horvátok egy mogorva embernek mutatják be, aki, ahogy az oroszoknál, egy fában élt. Vagy éppen Szent György személye, aki a bőséget, a tejszaporulatot jelenti, na meg a búzaföldek gazdag termését hozza el – fogalmazott ebben a témában a kutató, aki szerint azért van a két nép múltjában ennyi eltérés, mert a horvátok magukkal tudták hozni pogány hitvilágukat is a kereszténységbe. – Meg talán azért is, mert előbb tértek át a kereszténységre, mint magyar őseink. Másrészt, a magyar uralkodók szó szerint tűzzel-vassal irtották az ősi, sámáni rituálékat. És ennek meg is lett az eredménye- vélte a kötet szerzője. Ezért is tartja azt Frankovics György, hogy a horvátok a mostani keresztény szenteket a régi szláv mondák isteneinek tulajdonságaival ruházták fel. – 2 fő istenség létezett Náluk. Perun a villám-és a fény istene, míg az alvilág ura, aki elszakadt Peruntól, - a mai értelembe vett Lucifer – Volos volt, az állatisten. Később, a kereszténység idején az „ő helyébe” lépett Szent György, és az ő feladata volt a termékenység mellett az állatok védelme is- magyarázta a szakember.

A másfél órás előadás végén, a két nemzet fontos történelmi alakját, Zrínyi Miklóst is felelevenítette a kötet szerzője. Pontosabban az ő szigetvári kirohanását, ami a néprajzkutató szerint sok érdekességet tartalmaz. – Azt talán mindenki tudja, hogy Szigetvár ostroma idején, az idős I. Szulejmán szultán elhunyt. Ezt azonban egy spanyol követ jelentése szerint eltitkolták a hadserege előtt, féltve a török sereg morálját. Ezért a szultán holttestét a sátra ablaka mögé ültették, kezeit sáfránnyal kenték be, és hátulról mozgatták. Mintha egy élő ember köszöntené a harcba induló seregét –, az előadó szerint azonban más is kiderült a csatáról. – A Győr mellett állomásozó és a segítségkérésre azonnal elinduló magyar sereg elfogott egy török kémet, aki állítólag hamar beszélni kezdett. És elmondta, hogy midőn Zrínyi szidalmazni kezdte őket a belső vár hídjáról, az egyik janicsár súlyosan megsebesítette a nagy hadvezért. Majd Zrínyit elfogták, és egy kilőtt rossz ágyúra kötözték, ahol levágták a fejét. A kezeit szintén levágták, így szerezték meg karját díszítő rengeteg karkötőt.

Az idős szakember mindezt egy hiteles dokumentum alapján tárta fel, melyből az is kiderült, hogy ezek alapján nem mindenki halt meg a Szigetvári csatában – Huszonhat katonája Zrínyinek török ruhában meg tudott szökni, és a közeli nádasba bújtakak el. Közöttük volt a hadvezér veje, Tahi Ferenc is. Így az sem biztos, hogy a kirohanás úgy valósult meg, ahogy a történelemkönyvek leírják - fejezi be a mondatot és az előadást Frankovics György, aki éppen egy, a dédunoka Zrínyi Miklós halálával foglalkozó dokumentumot vizsgál.