|
|
|
Tweet |
|
|
|
Hónapok, évek óta folyik a hírözön az úgynevezett „deviza hitelesek” megmentéséről. Most úgy tűnik, a kérdés a hitelek forintosításával véglegesen lekerül a napirendről.
A nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón bejelentette, hogy február elseje történelmi fordulónap, megkezdődik az elszámolás és a forintosítás, valamint hatályba lép a fair bankrendszerről szóló törvény is. A forintosítással 1000 milliárd forint tartozásnövekedéstől védte meg a kormány a lakosságot, az önkormányzatokat és az államháztartást - tette hozzá.
Kijelentette: a kormány és a Magyar Bankszövetség egyetértett abban, hogy a bankok a devizahitelek forintosításának végéig, illetve az elszámolás lezárásáig önkéntesen fenntartják a lakásértékesítési kvótarendszert.
Varga Mihály kiemelte: fennmarad a kilakoltatási moratórium, ezzel is segítik a nehéz helyzetbe került családokat.
A miniszter szerint egymillió háromszázezer családot „mentettek meg”, ami némileg ellentmond a korábban kommunikált néhány százezer „devizahitelesnek” még akkor is, ha ebben benne vannak azok is, akik 180 forintos árfolyamon törleszthettek, vagy igénybe vették az árfolyamgátat. Ha csak három fővel számolunk egy-egy családban, ez akkor is közel négymillió állampolgárt érint.
A rendelkezés értelmében a rögzített árfolyam csak a jelzáloghitelesekre vonatkozik, az autóhitelesek, személyi hitelesek ezt nem vehetik igénybe. Számukra a bíróságok szolgáltatnak igazságot.
És teszik is.
Néhány nappal ezelőtt született a Fővárosi Törvényszéken egy újabb elsőfokú ítélet. A CIB Lízing autókölcsön-szerződésében nem szerepel a kamat, ami a bíróság (és persze a törvény) szerint a szerződés teljes semmisségét eredményezi (régi Hpt 213§ c) ).
Ebben az ügyben az adós 3,5 millió forint kölcsönt kapott 2007-ben, melyre összességében közel 7 millió forintot befizetett a banknak. A teljes semmisség kimondásával a bank köteles az ügyfél számára 2,5 millió forint túlfizetést visszafizetni. Ezzel tehát a bank is megkapja a tisztességes (törvény szerinti) kamatokat, de természetesen csakis forint alapon!
Hasonló ítélet született január 15-én a Merkantil Bankkal szemben. A Kúria jogegységi határozatának van egy olyan kitétele, amely szerint minden hitelt adó pénzügyi intézetnek kötelessége lett volna világosan, pontosan, érthetően felhívni a hitelt igénylők figyelmét arra a „korlátlan” kockázatra, amelyet a hitel felvételével vállalnak.
A Fővárosi Törvényszék a kockázatfeltáró nyilatkozat hiánya miatt az ügyfél javára döntött és a per kezdetekor rajta követelt 1,7 millió forint hirtelenjében a bank 460 ezer forintos tartozásává alakult át. Az ítélet nyomán ugyanis a szerződés eredeti feltételei nélkül a kapott forintösszeget kell figyelembe venni és az ügyfél törlesztéseit. A bankot a jegybanki alapkamathoz igazodó kamat illeti meg – mondta el az adóst képviselő dr. Némethi Gábor ügyvéd.
Az interneten számtalan facebook csoport alakult és osztják meg egymással a károsultak a tapasztalataikat, véleményüket, nem egy csoportnál ügyvéd(ek) segítik a fizetni már nem tudókat eligazodni a bankok elleni küzdelem útvesztőiben. Ezidáig több tízezer kereset van beadva a bíróságokra, ezek túlnyomó része jelzáloghiteles, a peres eljárásokat azonban a 2014.évi XXXVIII. törvényre hivatkozva a bíróságok egyelőre előbb 2014. december 31-ig, majd 2015. december 31-ig felfüggesztették.
Hogy a forintosítás után lesz-e kedvük a miniszterelnök javaslatára pezsgőzni a családoknak, nos, azt döntsék el az olvasók az alábbi, nem egyedi, hanem teljesen általános, mindennapos esetek ismeretében:
Forrás: mti, mno.hu, facebook |
|
|
|