A törvény szabta határidőn belül - akihez elért az információ - megpanaszolta a bankok, pénzintézetek elszámoló leveiben közölteket és lassan érkeznek vissza az általában elutasító válaszok. Hogyan tovább?

A tavaly elfogadott XXXVIII. törvény (elszámoltatási törvény) kötelezte a pénzintézeteket, hogy elszámoljanak az ún. „deviza hitelesekkel”, és tájékoztassák őket, hogy szerintük forintban még mekkora összeggel tartoznak.

Ezt a határidőt a pénzintézetek többé-kevésbé betartották, voltak, akik az állammal folyó perük miatt kaptak határidő hosszabbításra engedélyt, de voltak/vannak olyan bankok, ahol a büntetések ellenére is semmibe veszik a törvényi előírást, ami pedig szokatlan jogosításokkal ruházza fel a bankokat. Szokatlannak mondható ugyanis, hogy egy banki elszámolásra való reagálási határidő elmulasztása jogvesztő hatályú legyen. Nos, itt ez történt, és bizony sokan voltak, akik figyelmetlenségből, tájékozatlanságból, egyéb okok miatt a megadott 30 napon belül nem panaszolták meg az elszámolást és ezzel automatikusan elfogadták a forintosítás tényét és a bank által közölt összeg nagyságát, futamidejét.

Akik benyújtották a panaszt, ők 60 napon belül várhatják a választ a banktól, vagyis, nagyjából most tartunk a válaszadási határidő közepén. Hogy ez hány embert érint? Nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy maga az   ún. „deviza hitelezés” Magyarországon minden második családot érint.

Erről beszélt az ATV Start c. műsorában Galcsikné Erdősi Éva, a Banki Hitel Károsultak Egyesületének szakértője.

A bankok a panaszokat általában elutasították, többnyire érdemi válasz nélkül, pusztán felsorolva a jogszabályi helyeket, melyek kötelezték őket a levelek megírására, és szót sem vesztegetve arra a sorra, amely így szól: „tisztességtelenül felszámított összeg”.

Ennek az elutasító levélnek átvételétől számított 30 naptári napon belül van lehetősége a hitelesnek a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulni. Egyelőre nincs pontos adat arról, hogy mennyi panasz érkezett be, július végén közel4000 a számuk, ami nagyon-nagyon alacsony a több százezer „devizahitelhez” képest. Ugyanakkor még nagyon sok panaszlevélre nem érkezett válasz a pénzintézettől.

A szakértő és a józan ész is azt mondja, hogy mindenkinek panasszal kell élnie a PBT-nél, a Tanácsnak ugyanis döntési kötelezettsége van. Vagy egyezséget hoz létre a felek között, vagy el kell döntenie, kinek van igaza. Igaz, hogy a pénzintézetnek nem kötelező a PBT döntését elfogadni, ugyanakkor a hitelesnek is megvan a joga, hogy igazát a bíróság előtt bizonyítsa.

Most fog eldőlni, hogy a kormány azon akarata, hogy az emberek ne forduljanak a bíróságokhoz, vajon eléri-e a célját, hiszen a már folyamatban lévő perek is ezért lettek felfüggesztve.

Most az az időszak van, hogy a hitelesek közül sokan azt mondják, tegyünk egy próbát, és forduljunk a PBT-hez. (akiknek már van beadott bírósági keresetük, ezt feltétlenül tegyék meg), és nézzük, milyen döntést hoznak.

Nagy kérdés, hogy a Tanácsban ülők milyen felkészültségűek, annak ismeretében, hogy a megnövekedett panaszok kezelésére sok új embert vettek fel. Ez már látszik a hiánypótlások bekérésénél is, ami egyáltalán nem egységes, a „devizahiteles” ügyének eldöntése attól is függhet, hogy kiknek a kezébe kerül a panasza…

Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy az emberek a PBT döntés kézhezvétele után nagy tömegben fognak a bírósághoz fordulni, mint egyetlen alternatív rendezési fórumhoz, amire még lehetőségük van.

A „devizahitelesek” milliós nagyságrendű csapata sajnos egyáltalán nem összetartó, sőt, azt is sikerült elérni, hogy a különböző egyesületek, csoportok között ne legyen meg az összefogás.

Ez a hatalmas tömeg most még kibővül a gépkocsi hitelesek csapatával, hiszen Varga Mihály miniszter Tusnádfürdőn – vajon miért ott, hiszen nem a román állampolgárokat érinti – bejelentette, hogy gépkocsi hiteleket is forintosítják. Még mindig nem tudni, hogy milyen árfolyamon, milyen módon. Az elszámoló leveket általában a gépkocsi hitelesek is megkapták, azzal a különbséggel, hogy abban nem szerepelt a pénzintézet szerint fennálló tartozás forint összege. Ezt majd ezután fogják kiküldeni, egyszer. 

Jellemzően ezek a hitelek már régóta futnak, átlagosan nyolc éve vették fel őket, lassan letelik a futamidő.

Galcsikné egy példát is hozott: 1,8 millió forint kölcsönre az ügyfél már kifizetett 3,5 millió forintot és a bank még 6,5 millió forintot követel. Ez az autó már semmit nem ér, vajon a bankon kívül, kinek jó ez?

Ha a gépkocsi és személyi hiteleket is hasonló kondíciókkal forintosítják, mint a jelzáloghiteleket, ne habozzanak, határidőn belül éljenek panasszal, forduljanak a Pénzügyi Békéltető Testülethez, vegyék kezükbe sorsuk irányítását, és forduljanak a Bírósághoz, amíg még lehet! Egyébként soha nem szabadulnak ebből a kilátástalan kötelemből!

A PBT-hez benyújtandó panaszok nyomtatványa letölthető itt.

-efzsé-