A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) újabb rendeletet alkotott a kereskedelemben kötelező szakképesítések rendjében, melyek szabályozzák, hogy egyes élelmiszerek, iparcikkek eladásakor nem szükséges szakképzettség a pult mögé álló segítő családtagnak, vagy a tulajdonosnak az éjszakai, vasár-és ünnapnapi nyitvatartás idejére.    

A fenti kivételezés csak vasárnap,  és munkaszüneti nap és éjszaka lehetséges, amikor csak a tulajdonos, egyéni cég tagja, gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró tagja, vagy a segítő családtag állhat a pult mögött. Az egyéni vállalkozót nem érinti a dolog, mert ha tevékenységi körében a kiskereskedelem szerepel, a vállalkozói igazolvány kiváltásakor számon kérik a megfelelő szakképzettséget, tehát ő nem lehet kivétel.

Erről beszélt az ATV Egyenes beszéd című műsorában Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára, aki az újabb módosítás előtt értetlenül áll, logikátlannak és teljesen szakmaiatlannak tartja.

Nem szabad logikát keresni abban, hogy miért kell szakképesítés valamihez hétköznap napközben és miért nem kell éjszaka, vagy vasár-és ünnepnap ugyanahhoz? Ki volt az, és milyen elgondolás szerint válogatta ki, hogy mihez kell szakképesített eladó és mihez nem kell?

Nem szabad logikát keresni egy olyan rendeletben, ahol a pult mögött álló kiszolgáló sajtot szeletelhet a vevőnek, de a hűtőpultban ugyancsak ott lévő párizsit már nem.

A nyitva tartható, 200 négyzetméternél kisebb üzletekben általában árulnak mindent, egyetlen hűtőpulttal, ahol tejterméket, és húsárut, felvágottat kínálnak, teljesen életszerűtlen, hogy túrót kimérhet az eladó, de kolbászt már nem.

Szakmai berkekben köztudott, hogy minden hús, hentesáru, húskészítmény, felvágott, kolbász ugyanolyan kényes előírásoknak megfelelő termékkör, mint a tejtermékek árusítása. 

„Mert a kereskedelem szakma –mondta nem kissé indulatosan a főtitkár – amit szakképesítéshez kell kötni. Nagyon rossz üzenete van annak, ha azt mondjuk, hogy ezt bárki el tudja végezni.”

A rendelet módosítását az előzőekhez hasonlóan most sem beszélték meg senkivel, de a főtitkár ezen már meg sem lepődik, ugyanakkor ismételten elmondta, hogy a kiskereskedelem a legnagyobb foglalkoztató, félmillió ember dolgozik ezen a területen.

A rendelet egyik célja Dávid Ferenc szerint az lehet, hogy ne kelljen a segítő családtagot iskolába íratni, hogy képesítést szerezzen. Így nyugodtan dolgozhat a nagymama, a fiatalkorú gyermek, csak éppen a boltban kínált áruk egy részét nem adhatja el.

„Ahol az alapkoncepció el van rontva, ott a foltozgatások is rosszak”- mondta a főtitkár.

Szorosan nem tartozik a témához, de Dávid Ferenc megemlítette, hogy erre a hétvégére hőség riasztást adtak ki és a katasztrófavédelem honlapján megjelent azoknak az objektumoknak a listája, amit ajánlanak igénybe venni légkondicionált, hűsölésre alkalmas helyként.

A listában felsorolt 1641 helyiség 80%-a kiskereskedelmi egység, amik ugye vasárnap általában zárva tartanak. Nem kis szarkazmussal jegyezte meg, hogy még van két nap arra, hogy hozzanak egy rendeletet, miszerint a hőségriasztás okán a bevásárlóközpontoknak, plázáknak, hipermarketeknek, áruházláncoknak nyitva kell tartaniuk.

Forrás: atv, blokkk.com