Egy igazán különleges, és sokszor a halló emberek által meg nem értett világ, a siketek és nyelvük, a jelnyelv állt a középpontban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti bibliotékájának programján csütörtök délután.

A jelnyelv a halló emberek számára nem is olyan mélyen elásott titkaiba Reizingerné Fejes Tünde vezette be a ki számú érdeklődőt, aki így stílszerűen a siketek nyelvén mutatkozott be, és kezeivel mutatta el, hogy öt éve foglalkozik a jelnyelv megismerésével és megismertetésével.

A jelnyelvvel, mely a beszélt nyelvnél több millió évvel ezelőtt keletkezett, hisz az ősemberek is így kommunikáltak, kezeikkel, gesztusaikkal. De már Mózes is törvénybe fektette le a siketek védelmét, az ókori római törvénykezés szintén megemlíti jogaikat. A középkorban nagyon kevés információ maradt fenn, illetve nem említik azt, hogyan is élhettek ezekben az időkben a nem halló emberek. Egy biztos: sokáig az értelmi fogyatékosok szintjén emlegették őket. Magyarországon 1802-ben Vácott jött létre először siketek iskolája, majd 1951-ben csatlakozott hazánk a Világszövetséghez. És ami pozitívum: Magyarországon a siketek nyelve ugyanolyan erős egy 2009-es határozat végett, mint a beszélők nyelve. És ami még nagyobbá teszi ebben az országot: hogy ez máshol nincs így.

Ami azonban azonos más országokkal, hogy itt is több iskola alakult ki az évek során. Magyarországon 7 jelnyelvi iskola létezik, az ezekben használt jelek sokszor csak nagyon kicsit térnek el egymástól. Vannak nagyobb eltérések is, ezek azonban nem gátolják a megértésben a különböző jeleket használókat. Közülük is a legjobban elterjedt a budapesti jelnyelv, amelyet többször láthatunk is a televíziókban műsorok előtt, vagy épp parlamenti közvetítések alkalmával.

A jelnyelv mellett másfajta „beszédünk” is fontos lehet egy nem halló társunk számára. Így az arcmimikánk, vagy a testbeszédünk, esetleg gesztusaink. Ezt akár egy kis pantomimmel is gazdagítva már megértethetjük magunkat  Így a kicsit feljebb vitt szemöldök azt jelenti: kérdeztünk tőlük valamit, miközben kezünkkel elmutattuk a megfelelő jelet. Így, amikor egy sikettel beszélgetünk, nagyon fontos, hogy a szemébe nézzünk, ha kell, artikulálva beszéljünk, miközben a jeleket mutogatjuk, és soha ne forduljunk el Tőle beszélgetés közben, hisz ezzel nehezebbé tesszük neki, hogy szánkról olvasson. Akkor se ijedjünk meg, ha a nem halló beszélgető társunk nem érti az idegen szavak, általunk kiejtett és artikulált változatát. Hogy érthetőbb legyen: számukra a sportmárka nem „Nájki”, hanem ők jobban értik úgy, ahogy le vannak írva, tehát Nike, vagy nekik nem „Osön”, hanem  Auchan. (Az már csak hab a tortán, hogy a Nike jelnyelvi formája egy, a kezünkkel a levegőbe rajzolt pipa, míg az Auchan jele a két ujjunkkal mutatott kis madárcsőr). Azon sem lehet meglepődni, hogy akik jelnyelvvel beszélgetnek, néhány esetben artikulálnak, szavakat formálnak a szájukkal, néha azonban ez elmarad. Ennek is meg van az oka, hisz vannak olyan siket-jelek, mely a beszélők nyelvén több mindent jelent. Így akár egy jel a siketek számára akár három jelentéssel is bírnak. Ezek megfejtésében segíthet az artikulálás. Ilyen példa lehet a pünkösd-péntek-penészesedés szavak hármasának, melynek a siketek-ábécéjében mindössze egy jele van.

Ma Magyarországon a WHO adatai szerint 60 ezer siket ember él, és 300 ezer embertársunk súlyos fokú nagyot halló. Ami a döbbenetes, hogy akik őket segíteni tudnák, a jelnyelven értők száma közel ezer főt tesz ki hazánkba.

És ez elég kevés, hogy megértsük a siketek világát, hogy mi hallók jobban megértsük azt, hogy mit éreznek ők, nem hallók hangok nélkül.

Azok az embertársaink, akiknek nem is olyan mélyen elásott titkaiba Reizingerné Fejes Tünde vezetett be csütörtök délután.