Sokat beszélnek, írnak hat magyar személy kitiltásáról az Egyesült Államokból, annak politikai következményeiről, a két országra gyakorolt hatásáról, megjelent számos találgatás arról, hogy kik lehetnek ezek a személyek konkrétan, de viszonylag kevés szó esik/esett a botrány gazdasági vetületéről.

Vértes András a GKI Gazdaságkutató elnöke az ATV Egyenes beszéd című műsorában egy kicsit erre is rámutatott. Nem kertelt a fogalmazással, szavai szerint a kitiltás gazdasági hatásai nagyok és hatalmasak lehetnek.

Hogy ez miért történhet meg, arra azt a példát hozta fel, hogy 25 évvel ezelőtt, a rendszerváltásnál az első nemzetközi cég, amelyik bejött Magyarországra, a General Electric volt, és őt követték a többi nagy cégek. Most ugyanez a jelenség ismétlődhet meg, csak fordított előjellel. Az Egyesült Államok kinyilvánította a véleményét, és ez nagy ügy, nem lehet nem figyelembe venni, mert ennek a pénzpiacra is kihatása lesz.

Nem lehet véletlen, hogy a magyar kincstárjegyekre olyan kicsi volt a kereslet, hogy az elmúlt napokban előfordult, hogy egyet sem adtak el. Ez persze nem jelenti azt, hogy nagy gond lenne, mert rövidtávon nincs probléma, ez lehet annak is a jelzése, hogy nagyon alacsonyak a kamatok, ám véletlenek nincsenek.

Vértes András elképzelhetőnek tartja, hogy nemcsak amerikai cégeket zsaroltak meg, hanem más országbelieket is, amikre esetleg a következőkben derülhet fény.

A közgazdász elmondta, hogy a magyar tőkebeáramlási adatok nem mutatnak túl derűs képet. Nettó értelemben már tavaly, tavalyelőtt, de idén első félévben sem jött be annyi tőke, mint amennyi kiment, vagyis Magyarország évek óta negatív tőkeáramlással rendelkezik és ez a folyamat fog most felgyorsulni.

Ez különösen igaz akkor, ha a bejövő tőkéből levesszük a bankok feltőkésítésére az anyabankoktól bejött tőkét, ami speciális tranzakció, mert kényszerű és nem a gazdaságba áramlik. És mint tapasztaljuk, a kormány mindezidáig hiába próbált más irányba nyitni, sehonnan nem jön a tőke.

Magyarország fő problémája a jogbizonytalanság és a gazdasági kiszámíthatatlanság – mondta a gazdasági szakértő. Teljesen egyértelmű, hogy a külföldi, és nemcsak a külföldi, hanem a magyar tőke is megijed ettől és emiatt nem jön ide.

Ezért tudunk megszerezni egy Apolló nevű gumigyár beruházást, ami az idei év egyetlen jelentős beruházása volt 440 millió euró értékben. A környező országokkal való versenyben mi ajánlottuk a legtöbbet, 30 milliárd forint állami támogatást. A beruházás során 1000 munkahely létesül, ez azt jelenti, hogy minden munkaerő 30 millió forintnyi támogatásban részesül. Ez négy-ötszöröse az eddigi legdrágább támogatásnak. Az jelenti, hogy nyolc évig ebben a gyárban dolgozó ezer munkás bérét az állam fizeti. A cég szempontjából a „bolondnak” is megéri, ha nyolc évig ingyen vannak munkásai.    

Forrás: atv