Amikor Bárdy Györgyöt egyszer Kispestről kérdezték, elérzékenyülve röviden így válaszolt: Drága Kispestem a bölcsőm, mely szép emlékekkel él szívemben.

Bárdy György 90 évvel ezelőtt ezen a napon látta meg a napvilágot.

Ide is járt iskolába, az elemit a Szegfű utcai iskolában végezte el, majd tanulmányait akkoriban még Deák Ferenc Reálgimnáziumnak nevezett középiskolában folytatta. Ekkor már ifjúsági színjátszó egyesületet vezetett, és játszott is benne a kispesti Református templom kertjében. Egyik ilyen alkalommal egy bizonyos Várkonyi Zoltán a kispest Gödör étteremből – ma már ez sincs meg – sétált, mikor figyelmes lett az amatőr kis gyermekekre. Köztük pedig a fiatal Bárdyra, aki csapatjával éppen Kodolányi János Földindulás című művét játszották. (Nem egy könnyű darab, maga az író is tömören így fogalmazott róla: „az ormánsági nép jajkiáltását” írta le a történetbe)

A kor híres színésze és rendezője visszajárt a színtársulathoz. Ekkor már megígérte az ifjú tehetségnek, hogy leszerződteti a majdani társulatához. Ez csak 1945-ben valósulhatott meg, amikor is Bárdy a Várkonyi vezette Művész Színházhoz került. Így lett első színházbeli szerepe Grumio alakja Shakespeare Makrancos hölgyéből, partnerei pedig olyan nagyok, mint például Jávor Pál.

A Művész után jöttek a vígabb évek: először a Vígszínházba került, majd a Vidám Színpadhoz. Néhány évig a Madách Színház deszkáin is játszott, végül 1958-ban leszerződtette a Nemzeti. Úgy hitte, megtalálta a számítását, de ebbe beleszólt az akkor rendszer, és koholt vádak alapján eltiltották a színpadtól. Így esett, hogy Várkonyi felfedezettje három évig erdészként élte életét. De nem tudott elszakadni az igazitól, a nagy Ő-től, és 1962-ben, Kecskeméten újra színpadra állt. Majd a fővárosba is visszatérhetett, és ott folytatta, ahol abbahagyta: 1964-ben a Vígszínház tagja lett, ahol egészen 2008-ig szerepelt. Az  Egy csók és más semmi Robicseként, vastaps közepett és emlékekkel teli hagyta hátra a színházi létet.

Szerepei felsorolhatatlanok, mint ahogy személyisége halhatatlan. Volt ő minden a színpadon, melyre színész vágyhat. Lucifer Az Ember tragédiájából, Rómeó a Rómeó és Júliából, Ficsur Molnár Ferenc Liliomfijából.

Ugyanígy a filmjei. Talán legismertebb szerepe a gaz török Jumurdzsák alakja. 40 évvel később saját magát is kifurázva a Magyar Vándor című filmben ismét Jumurdzsák alakját öltötte fel, de egy 2005-.ben kiadott, Eger népszerűsítésére létrehozott számítógépes játékban (Jumurdzsák gyűrűje) is ő adta a félszemű gyűrűkereső oszmánnak hangját és alakját.

Hangja a Rádiókabaréból is ismert. Saját ötletét, Gugyerák Alajos személyét vitte hanghullámokra többször is.

Imádott teniszezni, 4 évig a Vasas igazolt játékosa volt. Még életében díjat neveztek el Róla: 2006-ban kollégája, Székhelyi József létrehozta a Bárdy György-díjat, melyet az adott év 4 hónapjának legeredményesebb, utánpótláskorú teniszezője kap. A sport mellett elmondása szerint imád aludni, és nagy szenvedélyéről a szivarról is nemrég szokott át a pipára.

Még mielőtt lezavarták volna a deszkákról, 1958-ban megkapta a Jászai Mari-díjat. 1983-ban érdemes, 2000-ben pedig kiváló művész lett. 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével tüntették ki. 6 évvel később pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, a csillaggal. 2003-ban, a 34. Magyar Filmszemle Életműdíjasa, 2004-től a Halhatatlanok Társulatának Örökös tagja.

2005-ben pedig a Kispest Díszpolgára lett.

Kispestnek. Bölcsőjének és szép emlékeinek Díszpolgára.

Isten éltesse Bárdy György! Kívánjuk, hogy úgy teljenek további évei, ahogy megálmodta.