Péntekig öt keresetlevél érkezett be a Fővárosi Törvényszékre: két banktól, a CIB Bank Zrt-től és a Magyar Cetelem Bank Zrt-től, valamint három pénzintézettől, a CIB Ingatlanlízing Zrt.-től, a CIB Lízing Zrt.től és az UCB Ingatlanhitel Zrt.-től. A keresetek mellékleteikkel együtt több tízezer oldalasak - olvasható a Törvényszék közleményében.

A Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi döntésével kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény a hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek.

Ennek ellenkezőjét a mintegy 400 magyarországi pénzintézet bíróság előtt bizonyíthatja. Az erre irányuló keresetek benyújtásának határideje a július 26-án hatályba lépett törvény szerint augusztus 25.

A pénzintézeteknek egy jól körülhatárolható tényt kell minden kétséget kizáróan bizonyítani, nevezetesen, hogy az általuk meghozott, egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő rendelkezések tisztességesek.

A pereket tárgyaló bíróknak ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll rendelkezésükre, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.

A 2014. évi XXXVIII. (VII.18).sz. törvény ezekben a perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Nincs lehetőség többek között hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre, továbbá csak szűk körben van lehetőség bizonyításra. A tárgyalást csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani, ha ez a felek által felajánlott bizonyítás lefolytatása érdekében szükséges.

A Bíróságnak legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított 8. napon ki kell tűznie a tárgyalást és legkésőbb 30 napon belül el kell bírálnia. Szakértők a szóba jöhető 400 felperest figyelembe véve hozzávetőleg másfélszáz perre számítanak.

A sajtóosztály tájékoztatása szerint a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma haladéktalanul megvizsgálja, hogy a beérkezett keresetlevelek megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek. Ezután döntenek a tárgyalások kitűzéséről, illetve - amennyiben az adott keresetlevél nem felel meg a törvényi kritériumoknak – az idézés kibocsátása nélküli elutasításról. A tárgyalások kitűzésére nem a keresetlevelek beérkezésének sorrendjében, hanem azok feldolgozása alapján kerül sor.

A devizahiteles ügyek intézésére összesen mintegy 300 bíró áll készenlétben, elsősorban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának 40 bírája és a kerületi bíróságokról korábban kirendelt 127 kerületi bírósági bíró, de ha szükséges, a Törvényszék Polgári Kollégiumából 34 elsőfokú bíró, illetve 18 háromtagú másodfokú bírói tanács is rendelkezésre áll

.

A törvényszék a kézbesítési feladatokra is felkészült, amit 100 ügyviteli, illetve fizikai alkalmazottja végez majd - közölték.

Hogy ez meddig fog tartani?

A Törvényszék várhatóan szeptember végére túl lesz a nagy rohamon, októberben a Fővárosi Ítélőtáblán a sor, melynek a törvény szerint fellebbezés esetén szintén 30 napon belül kell meghoznia másodfokú döntéseit. A jogerős határozatok ellen a felek a Kúriához fordulhatnak rendkívüli jogorvoslattal, így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és pénzügyi intézmények közti - erre a néhány hónapra felfüggesztett - egyedi perek, amelyek akkor már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak.

Devizahitelekkel kapcsolatos keresetet jelenleg is be lehet nyújtani a bíróságokhoz, ám az újonnan érkező ügyekben nem indul el az érdemi eljárás, azokat is felfüggesztik, amíg le nem zárulnak a pénzintézetek és az állam közti egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatos perek, melyekben pénteken nyújtották be az első kereseteket a pénzintézetek.

Ügyvédek hada látja el a magyar állam képviseletét közpénzen Erről a folytatásban. 

Hírhatár/mti