Szakértők azt állítják, hogy a csernobili négyes reaktor továbbra is fenyegetést jelent az emberek egészségére és a környezetre.

Az 1986. április 26-i csernobili nukleáris katasztrófa az eddig jegyzett legsúlyosabb atombaleset volt a világon. Lassan harminc évvel később szakértők továbbra is a terület biztonságossá tételén dolgoznak, de nincs rá elég pénz.  

Ennek előteremtésére Londonban donátori konferenciát szerveztek, mert a négyes reaktor továbbra is az emberek egészségét és a környezetet fenyegeti.

A fém és beton szarkofág, amit a baleset után építettek a reaktor köré, az idők során egyre romosabb állapotba került. 1997 óta folyik egy újabb védelmi rendszer megépítése a további sugárzás megakadályozására.

A védelmi rendszer befejezésének pénzügyi akadálya van. A szakemberek az említett londoni donátori konferencián pontosították, hogy a projekt lezárásához még 130 millió dollárra van szükség.

„Ez egy kulcsfontosságú üzenet, nem vitás, hogy a védelmi rendszert 2017-ig meg kell építeni” – mondta Jochen Flasbarth a G7 szervezet képviselője. (A G7 a fejlett országok egy csoportja pénzügyminisztereinek rendszeres találkozója.)

Ahogy az építkezés a végéhez közeledik, egyre pontosabban látszik a projekt teljes költsége, ami több mint három milliárd dollár. Ezt az összeget 43 ország adta össze.

„Azzal a szándékkal, hogy segítsenek nekünk, hogy kifejezzék szolidaritásukat Ukrajna irányába, egy alapítványt hoztak létre. A konferencia leglényegesebb eredménye, hogy biztosított a pénz a további munkákhoz. Egy évünk maradt, hogy összeszedjük az anyagokat, eszközöket és a projektet befejezzük.”-mondta Ihor Sevcsenko, Ukrajna környezetvédelmi minisztere.

Vannak a projektnek kritikusai is, mint például a Greenpeace, akik azt mondják, hogy ez a projekt csak elfedi a problémát, a radioaktív üzemanyag tárolása sokkal nagyobb és hosszútávú kockázatot jelent. Arra viszont nincs terv, hogy azt hogyan akarják megoldani.

Hans Blix a Csernobil projekt befejezésére létrehozott alapítvány képviselője, korábbi nukleáris főtárgyaló szerint az egész projekt korszerű hulladékgazdálkodási kérdés.

„Csernobilban mindenhol radioaktív hulladékok, szétolvadt dúsított urán találhatók. Ez az, amire vigyáznunk kell. A terv az, hogy ott tartsuk azokat, hogy elveszítsék radioaktivitásukat, hogy addig maradjanak ott, amíg valamikor a jövőben szállíthatóak lesznek”- mondta Blix.

Feltételezve, hogy minden a terv szerint zajlik, az acélszerkezet 2017-re elkészül, amitől azt várják, hogy a csernobili nukleáris hulladéktól a következő száz évben megvédi a környezetet.

Azért, ha arra gondolunk, hogy a szarkofág 30 évig sem bírta, ebben sem lehetünk túl biztosak.

Forrás: afp