Az egyik bankot pénzbírsággal sújtja az MNB, a másik pénzintézetet  jogerősen elítéli a Kúria tisztességtelensége okán és ennek ellenére továbbra is folyik az ún. „devizahitelesek” kivéreztetése.

A Magyar Nemzeti Bank három részletben összesen 112,3 millió forintos büntetést szabott ki a Banif Plus bankra az elszámolási törvény előírásainak megszegése miatt.

Az első büntetés május 11-én érkezett, mert a pénzintézet az április végi törvényi határidőig több mint 35 500 darab szerződéséről mulasztotta el megküldeni az elszámolásokat a fogyasztóknak. A jegybank kötelezte a bankot, hogy a mulasztását haladéktalanul pótolja, és 18 millió forint bírságot szabott ki.

Június12-én jött a következő büntetés, ami már 48,8 millió forintról szólt, miután a bank május végéig még 21 300 darab szerződés elszámolásával volt késedelemben.

A Banif Plus nevű pénzintézetet nem ösztönözte törvényi kötelezettsége maradéktalan betartására a büntetés és az elmarasztalás, mivel július elejéig még mindig nem tett eleget 11 197 szerződés esetében az elszámolásnak. Ez 45,5 millió forint bírságot jelent számukra.

Hogy a pénzügyi felügyelet érdekérvényesítő képessége a bankokkal szemben, illetve a bank jogkövető magatartása milyen mértékű, azt jól mutatja, hogy a Banif Plus a jegybanki korábbi kötelezések, és a 2014. évi XXXVIII. törvényben (elszámolási törvény) előírtak ellenére sem tesz eleget az elszámolási kötelezettségének, és július vége felé még mindig arról írunk, hogy az április 30-i határidő ellenére sem postázzák a fogyasztóknak az értesítőket.  

Ezzel a bank nemcsak a törvényi előírásokat hágja át, hanem korlátozza a fogyasztókat jövőbeni anyagi lehetőségeik áttekintésében és tervezésében.

A Banif Plus közleménye szerint az érintett fogyasztóknak 2015. augusztus 28-ig fogja megküldeni az elszámolásokat.

A Kúria július első napjaiban egy közérdekű perben elutasította az alperes Lombard Pénzügyi és Lízing Zrt. felülvizsgálati kérelmét, így a pénzügyi vállalkozás korábbi (2009. augusztus 1-je előtt hatályban lévő) üzletszabályzatainak számos szerződési feltételét tisztességtelennek és ezért érvénytelennek mondta ki. A bírósági döntés hatálya minden – akár már lezárt szerződésű – olyan fogyasztóra kiterjed, aki ezen szerződési feltételekkel kötött finanszírozási szerződést a pénzügyi vállalkozással.

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítélete szerint az OTP Jelzálogbank, illetve OTP Bank 2010. november 27. és 2014. július 19. közötti időszakban érvényes általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő pontjai nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás elvének.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a per tárgyai az ászf-ek azon kikötései voltak, amelyek egyoldalú kamat-, díj-, vagy költségemelést tettek lehetővé a bankok számára. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a bankok ászf-jeiben az ezekre vonatkozó pontok, illetve kikötések nem világosak, nem átláthatóak, nem egyértelműek, ezért tisztességtelenek és így érvénytelenek.

Ebben a perben ugyan a forinthitelek esetében alkalmazott Általános Szerződési Feltételekről döntött a bíróság jogerősen, ugyanakkor nem vitatható, hogy az ún. „devizahitelek” esetében az ászf-ek hasonlóan nem világosak, átláthatatlanok, nem egyértelműek voltak.

Forrás: mnb