Ezen a címen szervezett konferenciát a Párbeszéd Magyarországért  (PM) a  kispesti KMO-ban péntek kora délutánra. Az elgondolásról a vitaanyagot a párt alapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány (MMAA) dolgozta ki.

A művelődési ház nagytermében, ahogy mondani szokták, „minden jegy elkelt” (a konferencián a részvétel természetesen ingyenes volt), a korán érkezők táskákkal és kabátokkal foglaltak széket az ismerősöknek, barátoknak.

Mi is az MMAA alapkoncepciója? A kidolgozók szándéka szerint huszonöt évvel a rendszerváltás után Magyarországon eljött az idő arra, hogy végre mindenki emberhez méltó életet élhessen. Hogy ezt megtehesse, ahhoz a párt és az alapitvány elkötelezte magát egy általános, mindenkire kiterjedő alapjövedelem bevezetése mellett.

Erről az anyagról, az újbaloldal filozófiájáról szólt a konferencia, melyen számos ismert arc is felbukkant, többek között Bauer Tamás, Lendvai Ildikó, vagy éppen Korózs Lajos. 

Papp Réka Kinga civil aktivista moderálta az első részt, és szólította színpadra Scheiring Gábort az MMAA elnökét.

A politikus nem kevesebbet mondott, mint hogy gyökeresen fel kell forgatni az ellenzéki politizálást, új és hiteles baloldali ajánlatot kell adni az embereknek, mert olyan politikára van szükség, amelyik világosan tagadja a „mindenki annyit ér, amennyije van világát”, és azt mondja, hogy „minden ember egyenlő”.

Az alapjövedelem több, mint szociálpolitika. Az alapjövedelem egy újbaloldali jövőkép, amiről érdemes és kell is vitázni és beszélni egy olyan országban, ahol négymillió ember él a létminimum alatt? Ahol a minimálbér nem éri el a létminimumot? Ahol minden negyedik ember súlyos nyomorral kűzd? Ahol 130 ezer gyermek alultáplált? Ahol a munkanélküli segély három hónapig jár, de a munkanélküliként eltöltött idő átlagosan húsz hónap?

És lehet hosszasan sorolni a súlyos problémákat, a korrupt politikusok lassan minden napra jutó visszaéléseit, de a cél, ezek megszűntetése. Ahhoz pedig egy új jövőképet kell megjeleníteni, egy olyan jövőképet felmutatni, amiben hinni és bízni lehet a választóknak.

                                              Scheiring Gábor

A mindenki számára juttatandó alapjövedelem 25 ezer forint lenne a gyerekeknek, 50 ezer forint a munkanélkülieknek, 5 ezer forint a várandós anyáknak és 100 ezer forint nettó minimálbér a munkavállalóknak.

Az alapjövedelem nem megoldás mindenre, de lépcső, amin el lehet indulni felfelé, ki lehet törni a szegénységből, a megalázottságból.

Surányi György közgazdász, az MNB egykori elnöke alaposan elemezte a vitaanyagot és nem rejtette véka alá kétségeit sem, ugyanakkor azt mondta, hogy az anyag minden tekintetben alkalmas arra, hogy széleskörű megvitatásra kerüljön. Elmondta, hogy az alapjövedelem koncepciója nemcsak a baloldali politikusok, közgazdászok által támogatott gondolat, egyetért vele például  Milton Friedman is, akit nem mondhatunk baloldalinak, de a gondolatot fellelhetjük Kiss Jánosnál is, vagyis az alapjövedelem eszméjének minden humanista, jóérzésű ember támogatását meg kell nyerni.

A közgazdász szinte soronként mondta el a számokról és kicsit szkeptikusnak tűnt azzal kapcsolatban, hogy az alapjövedelem a megjelölt mértékben  serkentené a fogyasztást.

                                             Surányi György 

A volt jegybankelnök szerint több pontban növelné a társadalmi egyenlőtlenséget a jelenlegi koncepció: az őstermelők, akik jelenleg egyáltalán nem fizetnek semmilyen járulékot, adót, semmit, az egyéni vállalkozók, a felsőoktatásban tanulók és a nyugdíj előtt állók esetében nagyobb átgondoltságot javasolt.

Történelminek nevezte a reform PM számításai szerinti szegénységcsökkentő hatását: 16,4%-ról 8,4%-ra csökkentené a szegénységet, 40,5%-ról 29,1%-ra a létminimum alatt élők arányát.  

Surányi György a kritikák mellett kiemelte, hogy az alapjövedelem bevezetése családok tízezreinek tenné lehetővé az elmozdulást, felszámolná az egyén kiszolgáltatottságát a hatalommal szemben, de nem támogatja a teljesen feltétel nélküli juttatást. Véleménye és számításai szerint reálisan 3-400 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a javaslat végrehajtható legyen, és azzal, hogy a reformtervezetet még javítgatni kell, a célkitűzést helyesnek ítéli meg.

Ezután a baloldal megújulásáról, a baloldali filozófiáról beszélt Karácsony Gergely Zugló polgármestere, Babarczy Eszter filozófus és Tamás Gáspár Miklós filozófus.

Karácsony Gergely elmondta, ha a baloldal nem áll talpra, akkor a Jobbik váltja a Fideszt; ezért kell „új ajánlatot” tennie a baloldalnak, ami a PM esetében az alapjövedelemre épül.

Babarczy Eszter szerint „krónikus közösséghiány” van Magyarországon, erre ad választ a Jobbik és a Fidesz, és ennek ellensúlyozására adhatna most választ az alapjövedelem, ami újfajta közösséget hoz létre, olyat, amire szükség van, de aminek a baloldalon egyelőre nyoma sincs.

TGM szerint a hagyományos baloldali pártok nem tudnak offenzívan viselkedni, alkalmatlanok az ország válságból való kivezetésére, pedig a haza veszélyben van, és ez nem tréfa – mondta. A Jobbik erősödik, és ennek ellensúlyozására nem elégséges az „adminisztrálgatás”.

A második pódiumbeszélgetés Ferge Zsuzsa szociológus, egyetemi tanár, Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, Misetics Bálint társadalompolitikus, civil aktivista, Bánfalvi István szociálpolitikus, a LÉT Munkacsoport vezetője beszélgetnek az alapjövedelem koncepcióról.  

Ferge Zsuzsa szerint egyértelmű, hogy alapjövedelem nélkül sem a világ, sem Magyarország nem mehet előre, viszont a bevezetéséhez elengedhetetlen a népakarat és a politikai akarat is. Az nagyon jó, hogy „egy tenyérnyi párt” felkarolta, de úgy gondolja, hogy ez kevés lesz.

Misetics Bálint, aki a feltétel nélküli alapjövedelem egyik első magyarországi népszerűsítője, tíz kritikát fogalmazott meg. Véleménye szerint a javaslat úgy lenne értelmezhető, ha világosak lennének azok a célok, amik eléréséhez az alapjövedelem a megfelelő eszköz, de nem lát alternatívákat, amikkel szemben az alapjövedelem mellett érvelne a PM. Szerinte indokolatlanul optimista az anyag. „Őszintébbnek kellene lenni” abban is, hogy kiktől vesz el a reformtervezet, mert az kizárt szerinte, hogy mindenki jól jár, valamint az egészségügy, az oktatás, és a lakhatási támogatás szakpolitikáit is illene ismertetni, mert „amit ide költünk, azt nem költjük el máshol.”

Pogátsa Zoltán közgazdász szerint az alapjövedelem kielégíti azt a szociálpolitikai kritériumot, hogy biztonságot ad, viszont arról nem győződött meg, hogy motivál-e a munkára. A közgazdász felhívta arra is a figyelmet, hogy azok az összegek, amikről a vitairat szól, töredékei annak, amik offshore cégeken keresztül elhagyják az országot, vagy a NAV egyszerűen nem szed be.

Bánfalvi István a LÉT-munkacsoport vezetőjeként dolgozta ki az az alapjövedelem-javaslatot, és továbbra is a feltétel nélküli alapjövedelem pártján áll.

A „Biztos alap – Javaslat az alapjövedelem magyarországi bevezetésére” közpolitikai vitairat elérhető a www.mmaa.hu weboldalon.